VTKC

A felfekvés kezelés fontossága és lehetőségei

Számos olyan betegség van, ami bénulást, mozgásképtelenséget okozhat. Ezek a betegségek nem kímélnek sem öreget, sem fiatalt. A betegségek mellett, a hát- és a gerincsérülések is vezethetnek teljes vagy részleges paralízishez. Az ilyen betegek állandó ápolásra szorulnak, hiszen képtelenek ellátni magukat. A hasonló esetekben a legnagyobb gondot a felfekvés kezelés jelenti az ápolók számára. A felfekvés minden bizonnyal megjelenik egy idő után. Ez minden fekvőbetegre jellemző, aki a napjai nagy részét az ágyban tölti. Az állandó nyomás, ami a bőrsejteket éri, azok elhalásához vezethet.

Ez főleg azokon a helyeken igaz, ahol a csontok a legnagyobb nyomást fejtik ki a bőrre. Így a felfekvésből származó sebek általában a lapocka és a derék táján jelennek meg elsőnek. Ilyenkor a felfekvés kezelés elengedhetetlen lesz, különben a sebek továbbterjedhetnek és elfertőződhetnek. Így még nagyobb gondot okoznak a betegnek és az ápolóknak egyaránt. A felfekvés kezelés első lépése a sebek kitisztítása és fertőtlenítése. Ma már számtalan olyan gyógyhatású készítmény, gyógynövényekből készült krémek és kivonatok kaphatóak, amelyekkel hatékonyan kezelhetőek az ilyen sebek. Ezeknek nemcsak antibakteriális hatásuk van, hanem gyakran a regenerálódás folyamatát is serkentik, így hamarabb eltűnnek a felfekvések nyomai.

A felfekvésnek négy stádiuma van. Az első két stádiumban még csak a bőrsejtek szenvednek sérülést. Ebben az időszakban, amikor még a felfekvés kezelés viszonylag egyszerű és sikeres lehet. A harmadik és negyedik stádiumban már a bőr alatti kötőszövet és az izmok is sérülnek. Ilyenkor már komoly esély van a fertőzések kialakulására és a kezelés is gyakran hatástalan ebben a fázisban. Tehát érdemes időben elkezdeni a kezeléseket, mert akkor megelőzhető a nagyobb baj, hiszen a felfekvés nemcsak veszélyes a fertőzések miatt, de óriási fájdalommal jár.

A felfekvés kezelés helyett, szerencsésebb a megelőzésre összpontosítani. Mivel az állandó háton fekvés szinte biztos, hogy a sebek megjelenéséhez vezet, ezért csökkenthetjük annak a valószínűségét, ha a beteget rendszeresen forgatjuk, hol egyik, hol másik oldalára. Ha a beteg állapota megengedi, akár fel is ültethetjük az ágyban vagy egy kerekesszékbe néhány órára naponta, ezzel is csökkenthetjük a bőrre és szövetekre ható nyomást. A felfekvés kezelés mellett, az izmok elhalásának megakadályozása is fontos lehet a fekvőbetegeknél. A rendszeres tornáztatással minkét betegség hatékonyan megelőzhető és javítható a beteg életminősége.